Endrőd2018

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

 

Békés megyében Endrődön jártunk
2018. május 11-től 13-ig, a felejthetetlen úton... Legalábbis a Meghívó szerint 11-től 13-ig, de az utazás május 10-én vette kezdetét vonattal: Ferihegyről - Gyomára (mert Endrődnek ma sincs még vasútmegállója), majd Gyomáról mindjárt, szinte azonnal autóbusszal  Endrődre.
Szóval a meghívó...

 
 
 
 

Rózsahegyi Napok voltak Endrődön
- a helybéli Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium tanulói, dolgozói, valamint
- az Endrődiek  Baráti Köre Egyesület
rendezésében.

Hogy ki is volt az iskola névadója? - a Vikipédiából ide idézzük:

"Rózsahegyi Kálmán a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője, aki nem a szó művésze, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké volt. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.
   Villája a Németvölgyben, a XII. kerület Tartsay Vilmos utca 9. szám alatt
A békés megyei Endrődön született 1873. október 6-án. Édesapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve ő is a világot jelentő deszkákat választotta, és diplomás színészként végzett a Színiakadémián. Színi pályáját a Dobó Sándor társulatánál kezdte 1892-ben, majd Debrecenben és Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott. A századforduló évében került a Nemzeti Színházhoz, melyhez hűségesen kötődött, és amelyet az intézmény is viszonzott számára, amikor 1923-ban örökös tagjai sorába választotta. Egyéb fellépései és vendégszereplései során sem vált meg anyaszínházától, amelynek 1935-ös nyugdíjazásáig „rendes” tagja volt.
   Rózsahegyi Kálmán neve és arca az 1910–20-as években kabarészínészként is népszerű lett, aminek köszönhetően a határon túlra is eljutott. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után pedig különböző magánszínházakban lépett fel.
   1903. október 7-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála 11 évvel fiatalabb Hevesi Angélával, Hevesi József és Leuchter Janka lányával.
   Máig híres színiiskoláját 1909-ben alapította feleségével, Hevesi Angélával, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki. A vizsgaelőadásokat általában a MOM Kultúrházban tartották.
   1930-ban áttért a katolikus vallásra. Származása miatt a második világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma.
   Shakespeare Hamletjének egyik sírásóját, a Lear király bolondját, A velencei kalmár Gobbóját adta, Szigligeti Liliomfijának Szellemfije, Katona József Bánk bánjának Tiborca, Móricz Zsigmond Rokonokjának Berci bácsija volt. 1932–56 között sok filmben aratott sikert. 1942-ben megjelent Zörög a haraszt… című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el.
   A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta. Kitüntetései: Gyémánt diploma 1957-ben, Pro Arte-díj 1956-ban, Signum Laudis és Farkas–Ratkó-díj 1901-ben.
  Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színi-iskola alapítója, kiváló művész (1960). 1961. augusztus 27-én halt meg, Budapesten."

Három napos hatalmas programmal...

 
 
 
 
 
 
 

2018. május 10. - az utazás napja Budapest Ferihegyről Endrődre...

 
 
 
 

2018. május 11.: az első programdús nap Endrődön. 9 órakor elkezdődött az ünnepség a Ligetben lévő iskolában. A megnyitó beszédet Dr. Smíri Sándor, a Járási Hivatal vezető-helyettese mondta, amelyhez csaktalkozott Farkas Zotánné, az iskola igazgatója is, aki megnyitotta a 22. RÓZSAHEGYI NAPOKAT, bejelentette, hogy elkezdődnek a rendhagyó órák és meghívta a jelenlévőket a terített asztalhoz. A rendhagyó órákat is bejártuk kameránkkal, azután pedig az iskola udvarára mentünk az igazgatói eredményhirdetésre és a díjak átadására..., majd a Hídfő Étterembe (a hajdani Dombszögbe) vonult a társaság ebédelni.  Délután könyvbemutató és majális örvendeztette a jelenlévőket. Vacsora gyanánt pedig a Rév-zugi holtág partján, a Dombszög udvarán az Endrődiek Baráti Köre szolgáltatta a szalonnasütés-nyársalás kellékeit...
Alábbi képi-videós összeállításunkkal igyekszünk bemutatni az ünnepség, a rendezvény hangulatát:

 
 
 



Szalonnasütéshez
készülünk

 
 
 

2018. május 12. Ez volt a második programokkal sűrített nap Endrődön. Pontosabban: Endrődön és Gyomán, mert reggel kilenc órára Gyomára utaztunk a Liget Fürdőbe (a Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kempingbe)... Nagy élmény volt - főleg azoknak, akik még nem jártak ott.
Ebédre visszautaztunk Endrődre a Dombszögbe, bár a fürdő szabadtéri területén is nagyszerű ételekhez-italokhoz lehetett hozzájutni.
Az ebéd tehát és a délutáni program ("Gálaest", amely az iskola tanulóinak ünnepi műsora volt) már Endrődön nyújtotta az élményeket. A nap is itt fejeződött be "Baráti beszélgetésekkel" a Hídfő Étteremben, vagyis a Domszögben.
Az eseményekről egy kis "kamera-emlékeket" adunk alábbiakban:

 
 
 
 

2018. május tizenharmadika az utolsó program-napunk volt. Kicsit kurtább, mint a másik két nap. A műsor sem 9-kor, hanem 10 órakor kezdődött: rendhagyó könyvbemutatóval. Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása című írása alapján - Dr. Szilágyiné Németh Eszter volt kijelölve moderátornak a Szent Antal Népházban.
A szerző valami akadály miatt azonban nem tudott megjelenni...
Az Endrődiek Baráti Köre Egyesület tagságából voltak olyanok is, akik inkább az ugyancsak 10 órakor kezdődő szentmisén vettek részt.
Alábbiakban képi-videós tudósítást adunk a templomban történt eseményekről:

 



Szentmise előtt
kameránkkal
kicsit körbejártunk
ebben a gyönyörű
templomban

 
 
 

A szentmise pontosan 10 órakorkezdődött, amelyet főtisztelendő Czank Gábor helybéli plébános mutatott be az endrődi szép templomban - nyolc elsőáldozó és nagy számban megjelent hívek részvételével.

 
 
 
 

Szabó László ......................................................................................................................................................... Vissza a fő oldalra

 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz